A reakciósebesség az az idő, amely a kapott információra adott válaszhoz, azaz az ingerre adott válaszhoz szükséges. Bizonyos helyzetekben a reakcióidő kritikus lehet, de a mindennapi életben egy jó reakció növelheti a személyes hatékonyságot.
A reakciósebesség vizsgálatának története
Az egyszerű reakcióidőt a jeltől a válaszig először Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz német fiziológus és orvos mérte meg 1850-ben. A tudós kapcsolatot létesített a reakciósebesség és a jel erőssége, valamint az alany mentális és fizikai állapota között.
A fényre adott reakcióidő általában 100-200 ezredmásodperc, a hangra - 120-150 ezredmásodperc, az elektrokután ingerre pedig 100-150 ezredmásodperc.
A reakciósebességet befolyásoló tényezők
Az ösztönzőkre való reagálás képessége számos feltételtől függ, amelyek közül néhányat módosíthatunk. Például megnő a gyors válasz valószínűsége, ha az inger egyértelműen azonosításra kerül (indítási jelzés, szirénahang stb.). Az is fontos, hogy jól megértsük, mi történik, akkor a reakció időszerű és megfelelő lesz. Nem kevésbé fontosak a fejlett motoros készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan reagáljon az ingerekre. A szakemberek a reakciósebességet a kifejlődött reflexekkel is összefüggésbe hozzák.
Sok helyzetben a másodperc töredéke kell az észleléshez, feldolgozáshoz és válaszadáshoz. A válaszidőt azonban további körülmények is befolyásolhatják:
- A feldolgozandó információ mennyisége és az inger összetettsége.
- Az inger elvárása és ismerete. Az ember gyorsan reagál a megszokott ingerekre, és tovább dolgozza fel az új információkat.
- Általános állapot. A fizikai és pszichológiai fáradtság, álmosság, fájdalom, túlevés, alkoholmérgezés, előrehaladott életkor és egyéb tényezők negatívan befolyásolják a reakciósebességet.
Érdekes tények
- Kiderült, hogy az állatok között a leggyorsabb reakció a mangúzoknál jelentkezik. Ezek a kis állatok mérgező kígyókra vadásznak, és gyorsaságuknak és mozgékonyságuknak köszönhetően legyőzik őket.
- A leggyorsabb reakció a 18 és 40 év közötti embereknél jelentkezik.
- A világ leggyorsabb fegyvernöke, Jerry Miculek fél másodperc alatt 5 revolverlövést ad le.
- Az ausztrál Feliks Zemdegs mindössze 4,221 másodperc alatt teljesíti a Rubik-kockát.
- Bruny Surin kanadai futó, az 1996-os atlantai (USA) olimpiai játékok bajnoka, aki az 1999-es világbajnokság elődöntőjében elért rekordidőről ismert – 0,101 másodperc (ha egy sportoló 0,100 másodperc előtt kezd mozogni) a jelzés után ez téves indításnak minősül).
- Nick Kyrgios, ausztrál teniszező, a leggyorsabb, 0,61 másodperces reakcióidővel (2014-2016).
Számos példa van arra, hogy az eseményekre adott gyors és korrekt reakció életeket mentett meg, vagy gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Nem mindenki és nem mindig tud megfelelően és azonnal reagálni egy ingerre, de rendszeres edzéssel a reakciósebesség növelhető.